Raklapbútor - profin vagy házilag barkácsolva?

Dreva Pack saját gyártású asztal

A neten végtelen számban fellelhető „csináld magad” oldalakon és kreatív ötletbörzéken a raklapból készült bútornak évek óta divatja van, mondván: az így készült berendezési tárgy nemcsak egyedi, de a haszontalanná vált faalapanyag újrahasznosításával olcsó és környezetbarát megoldás is. Nem biztos azonban, hogy érdemes csupán egy kép alapján, megfelelő eszközök és átfogó ismeretek hiányában belevágni első raklapbútorunk elkészítésébe, mert a munkafolyamat és annak végeredménye csalódás lehet. Az alábbiakban néhány szempontot és tanácsot kínálunk annak érdekében, hogy valóban esztétikus és időtálló bútorokat készíthessünk.

Az alapanyag kiválasztása

Az első és legfontosabb kérdés, hogy használt vagy új raklapokat vásároljunk? Sajnos a használt raklapok újbóli felhasználásának ötlete a gyakorlatban több ponton is hibádzik. Érdemes belegondolni, mi mindent szállíthatnak egy raklapon, amellett hogy az évek során számtalan kézen-közön átmehet, hiszen rengetegszer újrahasznosíthatják őket. A faanyagba beleivódva ezért különböző szennyező anyagok és gombák rejtőzhetnek. Amennyiben beltéri bútorokat készítünk raklapok felhasználásával, mindig tartsuk szem előtt, hogy a hazai fenyő alapanyag például eleve tartalmaz egy fajta gombát, amelyet hőkezeléssel nem minden esetben lehet semlegesíteni.

De ha a baktériumok és gombák nem riasztanak el bennünket, van itt egy gyakorlatiasabb szempont is.  Itthon a raklapgyártók nagyrészt nyárfa alapanyaggal dolgoznak, amely nem kimondottan ideális, ha bútorelemként kívánjuk hasznosítani a raklapot. Elsősorban a felületkezeléskor – csiszolásnál, illetve lazúrok felvitelénél – jelent hátrányt.

A raklapok felületkezelése

Ha megvan a megfelelő alapanyagból készült új raklapunk, ezután azt gyalulni és szárítani kell. Lényeges, hogy a fa száraz legyen, hiszen a nedves felületről a pác, valamint más víz- vagy olajalapú festékek idővel kifakulnak és leperegnek. Fontos megjegyezni, a hőkezelés nem azonos a szárítással. Egy újabb érv a használt raklap alkalmazásával szemben, hogy magyarországi piacon a gyártók nem szárítják a hagyományos EUR és MÁV raklapokat.

A raklapok felületkezelése otthoni körülmények között is végezhető, azonban a nehezen hozzáférhető helyeken gyakran problémás lehet.

Megoldás a problémákra

Cégünk vállalja felületkezelt raklapok, illetve raklapbútor késztermékek gyártását. Bútoralapanyagnak szánt raklapjaink száraz lucfenyőből, illetve más bútornak alkalmas fa fajtákból készülnek, melyek teljes mértékben megfelelnek a felületkezelési igényeknek, valamint szennyeződésektől és károkozóktól mentesek. A raklapok egyedi igény és méret szerint kerülhetnek legyártásra, elemeik gyalult és csiszolt felülettel rendelkeznek.

ALMÁS ÉS ZÖLDSÉGES KONTÉNEREK SZEZONJA!

Néhány kép jelenleg gyártásban lévő termékeinkről

 Ágynak használható raklap összeállítás alapja, amely 2 db 900×1000 mm gyalult felületű fenyő fűrészáruból készült.

 Az összeállítás magassága 290 mm,
szélesség 900 mm, hossz 2000 mm.

A raklapok a felületek miatt könnyen felületkezelhető

Méretekben igény szerint módosítható

 Fa konténerek

A mezőgazdaságban napjainkra egyre elterjedtebb a fa konténerek használata. Alapanyaguk jellemzően hazai nyár, illetve fenyő fűrészáru, melyek sokszor az EUR raklapgyártás melléktermékei. A nyárfán és a fenyő fűrészárun túl - az eltérő igények és a Magyarországon feldolgozott faállomány lehetőségeihez mérten - lucfenyő, éger, illetve akác alapanyagok is használatosak. A fa konténerek alapanyagait és méreteit túlnyomóan a bennük tárolt és szállított termék határozza meg, valamint a raktárak és szállítóeszközök optimális kihasználhatósága.

A mezőgazdasági felhasználásban fából alapvetően három fajta konténert különböztetünk meg: az almás konténert, a zöldséges konténert és a dinnyés konténert.

Az almás konténer többnyire vízszintes lécezésű, 600 mm belmagasságú, továbbá az oldalelemeket sokszor éltöréssel kérik, ami kiküszöböli az áru sérülését.

A zöldséges konténerek általában függőleges lécezésűek és belméretük sokszor meghaladja a 800 mm-t is. Ezen konténerek alkalmasak a burgonya, gyökeres, káposztafélék, hagyma tárolására.

 A dinnyés konténer szintén függőleges lécezésű, 800 mm belmagasságú, valamint sokkal nagyobb a hézagolása a dinnye méretei miatt.

Az almás és a zöldséges konténerek elemeinek hézagolása 15-20 mm között változik, melyet befolyásol a benne tárolandó termék szellőzés igénye is. Míg a dinnyés konténert legtöbbször csak egyszeri vagy kétszeri szállításra használják, addig az almás és zöldséges konténereknek a tárolási feltételeknek is meg kell felelniük.

Az összeillesztések mind a dinnyés, mind az almás és zöldséges konténereknél belőtt csavart szeggel történnek. A keret raklaphoz való rögzítését többnyire saroklemezekkel oldják meg, de létezik egy állványcsavaros rögzítés is, amely előfúrással és önmetsző 240 mm-es, speciális csavarral történik. Ez a megoldás a gyakorlatban költségesebb, de jelentősen megnöveli az almás és zöldséges ládák stabilitását, illetve helyettesíti a saroklemezek használatát, ami a konténerek mozgatásánál is több hátránnyal járt (egymásra rakodva instabil, lemezek összeakadása).

A faalapanyag megengedi nagyméretű konténerek gyártását. A gyümölcsös és zöldséges konténerek előállítási ára még mindig versenyképes, továbbá lehetőség van a ládák javítására is, melyet a műanyag konténereknél nem tehetünk meg. Társaságunk tapasztalatai alapján, a fa a mezőgazdaságban használt konténereknek továbbra is egyik legelterjedtebb és legalkalmasabb alapanyaga.